12 január 2014

CFD - avagy a kapzsiság ára




                Napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a CFD-k, hiszen kényelmesen bármi elérhető velük, alacsony összeggel is óriási profitra tehetünk szert és egyaránt nyithatunk long vagy short pozíciót. Legalábbis a kereskedési platformok ezt hangoztatják, ami önmagában igaz is, de közben elfelejtenek említeni egy apróságot, hogy ugyan ilyen könnyen és kényelmesen el is veszíthetjük a teljes megtakarításunkat.

                Aki még esetleg nem találkozott vele a Contract For Difference (CFD) avagy különbözetre kötött kontraktus a modern lóverseny legkifinomultabb formája. Egy szerény letét elhelyezése után fogadhatunk, avagy spekulálhatunk, hogy az általunk favorizált index, részvény, kötvény, ETF vagy deviza merre fog elmozdulni. Bármi elérhető vele, tovább gerjesztve a laikusok befektetési vágyát. A CFD lényege hogy a vételi és eladási árfolyam különbözetét a vevő vagy az eladó megtéríti a másiknak attól függően, hogy a vevő mire spekulált. A képlet egyszerű. Tegyük fel hogy X részvény jelenleg 100 dolláron forog. A "spread betting" brókercégnél (már a nevében is a "fogadás" szó sejlik fel a befektetés vagy kereskedés helyett) mondjuk 10 dollár letét elhelyezésével letehetjük voksunkat mondjuk az X részvény növekedése mellett, tehát 100 dollárnyi részvényre nyitottunk egy long pozíciót csupán 10 dollár felhasználásával. Kész is a tízszeres tőkeáttétel.

          Tegyük fel, hogy a papír 5% emelkedett, jelenleg 105 dolláron áll, örülünk, zárjuk a pozíciót, visszakapjuk a 10 dollár letétünket plusz az 5 dollárnyi árfolyamkülönbséget. 15 dollárral távozunk 10 dollárral indultunk, 50% haszon 5% emelkedésből.

           Ellenkező eset, feltételezzük, hogy most 5% zuhan az árfolyam. Máris csak 5 dollár maradt a zsebünkben, hiszen a letétből levonja a cég a megtérítendő összeget, végeredményben pénzünk felét elvesztettük egyetlen ügyleten.

           Sokak kárára manapság forognak 30 sőt 50 tőkeáttétellel CFD-k a különböző spreat-betting cégeknél, ezért ha arra adnánk a fejünk, hogy számlát nyitunk egy ilyen cégnél először mindig az legyen a kérdésünk, hogy milyen tőkeáttétellel kereskedünk, hiszen ötvenszeres aránynál egy 2% árváltozás hatására elveszthetjük összes megtakarításunkat.

            Kibocsátónak lenni a legjobb üzlet. Ők nem kockáztatnak semmit, hiszen ha az általunk favorizált papír esése eléri a letétünk összegét automatikusan kistoppol bennünket a rendszer, zárják a pozícióinkat és esélyünk sincs visszaszerezni megtakarításunk. Ezen felül marzsolhatják a CFD-ket, számlavezetést és jutalékokat számolnak fel. Nem véletlen, hogy az USA-ban tiltva van ezen instrumentumok használata.

A kockázatvállalás ördögi köre


          Amennyiben mégis arra adjuk a fejünket, hogy CFD-vel próbálunk magasabb hozamokat elérni az első bukás után könnyen letörhet a kezdeti lelkesedés. A százalékban gyakran két számjegyű veszteséget vagy leírjuk, ami igen fájdalmas, vagy megpróbálhatjuk visszaszerezni, ám ha nem akarunk erre hónapokat esetleg éveket áldozni maradnunk kell a kockázatos, tőkeáttételes termékeknél.

         Míg mondjuk ha közvetlenül részvényt tartottunk volna a portfolionkba akkor esetleg egy 5% zuhanás utáni 5% növekedéssel csak 0,25% veszettünk volna (100*0,95*1,05=99,75) a tőkeáttételnek köszönhetően ez a hányad is sokszorosára nőhet (példánkban 2,5 %-ra). Minden esetben magasabb piaci korrekció szükséges a korábbi veszteség kompenzálására, de tőkeáttétel nélküli ügyleteknél érdemes fontolóra vennünk, hogy ezért az elhanyagolható hányadért megéri e tartani a pozíciónkat.

Akkor ne vegyünk CFD-t egyáltalán?


      Önmagában nem tartom rossz eszköznek ezen termékek vásárlását, ha tisztában vagyunk saját korlátainkkal (mind pénzügyi, mind pszichológiai) és ha eléggé tudjuk diverzifikálni portfolionkat ahhoz hogy a CFD-k által generált extrém kockázatokat ki tudjuk védeni.