Zuhanó
beszerzési menedzser indexek, egyre másra csődöt jelentő bányavállaltok,
hatalmas pénzügyi nehézségekkel küszködő árnyékbankrendszer és lassuló
gazdasági növekedés. Kína, a világ második legnagyobb gazdasága ilyen és ehhez
hasonló problémákkal küzd 2008 óta. A válság egyik legnagyobb áldozata volt a
kínai ipar, a közel 24 000 000 új munkanélküli jól tükrözi a helyzet
súlyosságát, bár ez csupán az ország dolgozó lakosságának 0,3%-nak felel meg,
ám világviszonylatban nézve még így is rengeteg termelő erőről van szó.
Csökkenő konjunktúra
A
válságot követően a nemzetközi kereslet visszaesésével Kína feldolgozóipara
megrendelések nélkül maradt. Bár 2012-2013-ra normalizálódott a helyzet, a 2014
év elején folyamatosan a feldolgozóipar csökkenéséről lehet hallani. Mi okozza
továbbra is a lassulást? Kína rengeteget fejlődött az elmúlt fél évszázadban,
megsokszorozta ipari termelését és ezáltal GDP-jét is. Bár a vagyoni
egyenlőtlenségek még mindig hatalmasak a kínai lakosság körében, az egy főre
jutó GDP már 6 000 dollárnál, vásárló erő paritáson 9 100 dollár közelében van
és az elmúlt 10 évben meg négyszerezte magát ez a szám.
Az átlag kínai jobban él,
elegendő bevétele van létminimuma fenntartásához és többségük elkezdett
megtakarítani. Több alapkezelői konszenzus szerint 2020-ig 1 000 000 000 fővel
fog bővülni a világ középosztálya, melynek jelentős hányadát a kínai lakosság
fogja adni. Ez a társadalmi elmozdulás számos gazdasági változást vont maga
után. Az egyik ilyen, hogy a belső fogyasztás, mely a gazdaság első számú motorjaként funkcionál, a bevételek kisebb hányadát teszik ki, így 1 egységnyi
plusz tőkét befektetve a gazdaságba annak jelentősen kisebb hozadéka lesz
(makroökonómiai nyelvezettel élve a multiplikátor csökken). Habár a
megtakarítások és azáltal a befektetések mennyisége is nőtt az utóbbi években,
a megtakarítási formák sajnos nem bizonyultak hatékonynak az elmúlt néhány
hónapban.
Az árnyékbankrendszer
Mi
is az az árnyékbankrendszer? Ez a fogalom a pénzügyi rendszeren kívüli
megtakarítási és hitelezési csatornákat takarja, melyeknek legnagyobb veszélye,
hogy ellenőrizetlenek. Illegalitásról szó sincs, legalábbis általában, ám nem
állnak olyan szoros kontroll alatt, mint a banki hitelezési csatornák, valamint
kevésbé átlátható a struktúrájuk. A rendszer életképessége onnan ered, hogy
ezen csatornákon keresztül a kevésbé hitelképes, banki hitelre nem jogosult vállalkozások
is pénzhez juthatnak; általában jóval magasabb hozamot ígérve a kockáztatni
vágyó befektetőknek.
Ezek
a bankon kívüli hitelek 2013-ben elérték a 21 ezer milliárd jüan értéket, ami
a gazdaság körülbelül 39%-ának felel meg. Legtöbbjük trösztök formájában van
jelen a kínai piacon, egyiket-másikat bankfiókokban is árulják, sőt van olyan
is, melyet kereskedelmi bank hozott létre. Épp február közepe tájékán
jelentették be a China Construction
Bank (CCB) által tulajdonolt Jilin Province Trust Co Ltd.
fizetésképtelenségét, minek után a hitel felvevő maga is fizetésképtelenné vált
a termék lejáratakor. A tröszt értéke hozzávetőlegesen 126 millió dollár volt.
Az ilyen
és ehhez hasonló esetek csak olaj a tűzre. Egyrészről a nagy cégek
fizetésképtelensége rossz fényt vet az egész gazdaságra, elbizonytalanítva
ezzel a befektetőket. Másrészről a megtakarítások elvesztése a lakosságot újabb
tartalék képzésre ösztönzi, tovább csökkentve ezzel a fogyasztásuk. Ha még
valaki emlékszik a vagyonosodási hatást vizsgáló cikkünkre, akkor itt pontosan
ezzel a jelenséggel találkozhat, bár egyenlőre a trösztök nagy részét képes
volt az állam kisegíteni.
Ez csak
néhány probléma, mellyel a mai kínai pénzügyi rendszer szembesül. Elemzésünk
következő részében tovább boncolgatjuk a lassulás okait és megnézzük hol lehet
a fény az alagút végén.
További tartalomért keressen minket Facebookon!
