Pénzügyi
kereskedés során ha visszanézünk egy grafikont könnyedén kiválaszthatjuk a jó
eladási vagy vételi pontokat. Ám ha a grafikonon a pont után nincs semmi, csak
nagy fehérség már megállhat a kezdők tudománya. Számtalan módszer létezik, mely
az állítja magáról, hogy az a legmegbízhatóbb és könnyen gazdagokká válhatunk
néhány egyszerű szabály és számítás alkalmazásával. Ilyenek például a
fundamentális illetve technikai elemzési módszerek, a ciklikussági teóriák
(bizonyos visszatérő hullámok keresése és követése), de extrém esetekben még a
személyes babonák is szerepet játszhatnak a "stratégia"
kialakításakor. Ezeknél az alapot nem más adja, mint a matematika, rációk
számításával, függvények vagy átlagok számításával vagy számmisztika (babonák)
használatával próbálnak sikeresen kereskedni. Természetesen a közgazdaságtan
javarészt matematikai alapokon nyugszik, ám a tőzsdei kereskedést, főleg a
rövidtávút, sokkal erősebben befolyásolja a tömegpszichózis hatása. Ez nem
jelenti azt, hogy fent felsorolt matematikai összefüggések nem működnek, sőt,
sokszor nagyon is jól, önbeteljesítő mivoltuk miatt. Ha mindenki arra számít,
hogy a 200-as mozgóátlagnál fordulni fog a trend akkor mindenki erre játszik,
így meg is fog valósulni a várakozás. Ám ekkor is valójában pszichológiai
jelenséggel találkozunk, a matematika csak másodfokon jön a képbe. Mostani
cikkünkben egy inkább pszichológiai elemzési technikát fogunk bemutatni, mely
inkább a kereskedelem és marketing terén ismert. A jelenség neve nem más, mint
a termék-életgörbe modell.
Mi az a termék-életgörbe modell?
Ez
a modell a marketing területén az egyes termékek eladási volumenét hivatott
meghatározni az idő függvényében. Magyarul ha a termék piacra dobása "T"
időpontban valósul meg mekkora eladási volumenre lehet számítani "T + n"
időben. Itt szeretném leszögezni, hogy mint olyan ez a becslés is pontatlan,
nem száz százalékig megbízható, közelről sem. A cikk nem a módszer mellett
hivatott kiállni a többi elemzési modell ellen szónokolva, csupán egy újfajta
megközelítést kíván adni a kereskedők kezébe. Kezdő kereskedőként egyszerűbb
bizonyos jeleket, morzsákat követni, mint bonyolultabb számítások és
indikátorok segítségével kereskedni; melyek nagy részéről kezdetben azt sem
tudja az ember mire jók.
Hogyan lehet ezt használni a pénzügyi kereskedés során?
A
modell néhány egyszerű megfigyelésen alapszik, melyek a tömegpszichózishoz
köthetőek. Alapvetően 4 különböző életszakaszt különböztetünk meg: bevezetés,
növekedés, érettség/telítettség és hanyatlás. A piaci trendeket figyelembe véve
ugyan ezeket a szakaszokat rajzolhatjuk fel magunknak, illetve az egyes
szakaszok főbb szereplőit érdemes megkülönböztetnünk és figyelnünk ha jó
irányba akarunk elkapni egy egy trendet.
A bevezetés szakasz szereplői az
innovátorok, a legkockázatvállalóbb szereplők, akik hajlandóak az újat
kipróbálni. Ez egyszerű termékek esetében is így van, nem kell kötelezően piaci
kockázatokra gondolnunk. Ezek a szereplők nem mások, mint a nagyobb alapkezelők
vagy befektetési guruk, akik már csak piaci súlyuk miatt is képesek elindítani
egy emelkedő vagy csökkenő trendet. Ebbe a szakaszba csak a jószerencsénknek
köszönhetően vagy bennfentes információval tudunk beszállni, utóbbi viszont
törvénybe ütközik így azzal ne próbálkozzunk.
Amikor az első sajtó értesülések
megjelennek, hogy mely eszközöket adják vagy veszik a "nagyok" már a
növekedés szakaszáról beszélhetünk. Akik itt becsatlakoznak azok a korai
adaptálók, vagyis akik elsőként veszik fel az innovátorok által már felvett
pozíciókat. Ez a szakasz tartogatja a legjobb esélyeket a kezdők számára, és a
trend elkapásához elegendő a piaci híreket illetve az egyszerű árfolyam
grafikont figyelni. Utóbbihoz, hogy valós képet kapjunk, olyan beosztású
grafikont válasszunk, ami megfelel kívánt befektetési időtávunknak (day-trade
esetében ne az éves grafikont vizsgáljuk például).
Érettség: a kései adaptálók
időszaka, a trend kezd gyengülni, kiszállási ponthoz közeledünk. Leggyakrabban
itt szállnak be a nagy tömegek. Zsiday Viktor egyik írásában találkozhatunk a
"háziasszony effektus" kifejezésével, amikor már a pénzügyekhez alig
vagy egyáltalán nem értő ember is beszállnak a trendben közel a vég, ugyanis
hamarosan már nem lesz aki vegyen/eladjon ezzel erősítve a kialakult trendet.
Hanyatlás: csak azok kötnek az
egykori trenddel egyirányú ügyletet, akik későn ébredtek, rend szerint ekkorra
már a pozíciót felvett emberek kerülnek többségbe és a trend hanyatlásba kezd.
Ezen szakaszok
megkülönböztetésével viszonylag könnyedén kereshetünk magunknak beszállási
illetve kiszállási pontokat. Természetesen a módszer alkalmazásával sosem
tudjuk pontosan elcsípni a hullám alját vagy épp tetejét, de az alapvető
trendkövetéses módszernek kiváló alapja lehet a termék életgörbe alkalmazása
pénzügyi trendekre.