Izgalmas
hete volt a magyar monetáris politikának. Több fontos bejelentés is történt az
elmúlt héten, a deviza tartalékok esetleges csökkentésétől az MNB kötvények
betétté alakításáig mindent lehetett olvasni. Minek után úgy tűnik a jegybank is
belátta, hogy a kamatvágási periódus padlót ért új eszközök után néztek,
amellyel egy kis pénz lehetne pumpálni a gazdaságba, azon belül is az államot
olcsóbban finanszírozni. Utóbbi intézkedés egyáltalán nem idegen, a legtöbb
jegybank hasonló politikát követett a válság után. Cikkünkben az intézkedések
hatásait vizsgáljuk az egyszerű befektetőkre, ám először lássuk hogyan
jutottunk el idáig?
Mi indokolja az intézkedéseket?
Ahhoz,
hogy megtaláljuk az ügyben rejlő lehetőségeket először az összképet kell
átlátnunk. A kamatvágási periódus szemmel láthatóan véget ért, a jegybank
mozgástere jelen helyzetben elfogyott. A gazdaság élénkítésén kívül volt még
egy másik fontos szerepe (, talán egyesek szemében még fontosabb is), ami az
olcsó állami finanszírozás volt. Mivel az utóbbi időben még nem rendeződött az
állam (és magánszféra) külföldi adósságának helyzete a jegybanknak új megoldást
kellett találnia; ez lett a kéthetes kötvények betétté alakítása. Ennek az
állami finanszírozásra való hatását következő pontunkban vizsgáljuk.
Ki szorul ki ezzel a piacról?
Elsősorban
azokat a külföldieket szorítja ki a jegybank, akik kockázat mentes rövid
lejáratú eszközökbe tették a pénzüket (külföldi intézményi befektetők), ezek a
szereplők nem kevesebb, mint 800 milliárd forinttal (a magyar GDP ~ 2,6%
megfelelő összeget) finanszírozzák a jegybankot. Náluk 3 lehetőség van:
kivonulnak a piacról (és gyengítik a forintot), átrakják hasonló eszközbe a
pénzüket (DKJ, rövid állampapír: csökkentik a hozamokat), vagy bármi egyébbe
fektetnek nálunk. Utolsó lehetőségnek logikai és racionális okokból elenyésző
hatása lehet.
A
másik szereplő a hazai alapkezelés. Számos hazai pénzpiaci alap tartotta MNB
kötvényekben pénze egy részét, akiknél most a portfolio átalakítására lehet
szükség. A legtöbb banki alapkezelőnél megvan a lehetőség bankon keresztül az
MNB betétbe való áthelyezésre. Az országot ezek az alapok nem fogják/tudják
elhagyni, így ez az opció itt nem él. Továbbá választhatják a rövid állampapír
opciót is. Itt érdemes megfontolni még egy lehetőséget: a pénzpiaciból hazai
kötvény alapba vándorló pénzek trendjének erősítését, amikor maga a
kisbefektető ragadja meg a kezdeményezést és vált eszközosztályt. Bár a
gondolattal érdemes eljátszani, és van rá esély, hogy látunk majd egy kisebb
erősödést a trendben, összességében a hatás nem lehet erős, mivel (minden
előítélet nélkül) Magyarországon a lakosság pénzügyi kultúrája alacsony, sokak
észre se fogják venni, hogy ez a kérdés a pénzpiaci megtakarításokon keresztül
őket is érinti.
Hogyan tovább?
Ebben
a kérdésben a piaci reakciókat vesszük sorra, mely trendekbe beszállva a kisebb
befektetők is meglovagolhatják azokat.
Rövid kötvények: a kereslet várható megnövekedése emeli az
árfolyamot, csökkenti a hozamokat. Ebbe a trendbe érdemes minél előbb
beszállni, mivel a piac már előre áraz, illetve a rövid papírok természetéből
fakadóan alacsony volatilitás miatt (erről itt olvashat bővebben) egy alacsony
hullámra számíthatunk. Ha későn szállunk be lehet, hogy költségeinket sem
fedezi az árfolyamnyereség.
Hosszú kötvények: itt is lehet mérsékelt hozam emelkedés, de
gyengülés is elképzelhető, amennyiben az ÁKK nem méri fel megfelelően a
keresletet. Ebben a trendben érdemes kivárni és az ÁKK kibocsátási volumenjét
figyelemmel követni.
Forint: a kérdés itt már összetett. A külföldi tőkekivonás
egyértelműen gyengítené a hazai fizetőeszközt. Az MNB-nek "nincs
árfolyamcélja", ugyanakkor néhány napja adott ki egy nyilatkozatot, hogy
óvatosan lehet csökkenteni a devizatartalékokat; melyek amúgy valóban magasak:
a befolyó EU pénzek jelentős része a jegybankhoz kerül, a devizahitel
törlesztések utáni banki bevételek egy része szintén a jegybankot gyarapítja és éppen törlesztési
lázban ég a gazdaság.
Mind a forint, mind a kötvények
esetében érdemes figyelembe venni egy ellentmondásos kérdést, ami a magyar
államadósság szerkezetének megváltozása. A kötvény eltörlés egyik célja, hogy a
800 milliárd forint átkerüljön állami finanszírozásba, mellyel csökkenne a
szerkezet deviza része, az államháztartás kevésbé lenne sérülékeny. Rövid távon
ez az adósságot növelné, középtávon viszont már el lehetne hagyni, vagy
legalábbis visszavágni a devizás államkötvények kibocsátását, mely erősítené a
stabilitást (ezzel a forintot és a kötvény kockázatok is csökkennének).
