Kedden
a késő délutáni órákban volt szerencsém részt venni a Portfolio Klub legújabb
előadásán, amely a „Miből lesz nyugdíjam?” címet viselte. Az előadáson a
közismert demográfiai folyamatokról kaptunk rövid tájékoztatást (társadalom
elöregedése, kivándorlási hullám), a nyugdíj rendszerben végbement
változásokról, a választható termékekről; mely leginkább a szponzort volt
hivatott népszerűsíteni; és hogy összességében mennyire fontos már korán
elkezdeni a takarékoskodást. Az előadás fórum szekciójában néhány hozzászóló
csalódását fejezte ki a közönség soraiból, mivel a címben feltett kérdésre a
válasz elmaradt. Vagy legalábbis csak inverz módon azt tudhattuk meg, miből nem
lesz nyugdíjunk. Mostani cikkünk az előadás néhány gondolatára kíván
reflektálni, illetve leírni milyen apró trükkökkel lehet nyugdíjas korunkra
felhalmozni.
„ A kamatos kamat a világ
nyolcadik csodája. Aki érti, megkeresi, aki nem... az fizeti” – Albert Einstein
Számos
helyen láttam, hallottam, olvastam már a kamatos kamatról, mint ’a
meggazdagodás lusta módja’. Habár a kérdéskör az előadáson is felmerült, úgy
éreztem jelentőségét nem sikerült kellően kihangsúlyozni. Nem másról van szó,
mint vagyonunk gyarapodási ütemének exponenciális pályára való állításáról. Az
idő előrehaladtával óriási előnyre tehetünk szert a lineáris modellt követőkkel
szemben, ami rendkívül jól érvényesül a nyugdíj takarékosságnál, mint
hosszútávú befektetésnél. Különböző számok az előadáson is elhangoztak, ám az
előadók próbáltak kevés konkrétummal élni, különböző okokra hivatkozva: nem
fontos, az általános képlet vagy elmélet a lényeg, nem a számok, nincs két
egyforma vagyoni helyzetű ember, kiszámíthatatlan a jövő. Ezen állítások
többségével egyet is értek, azonban én úgy gondolom egy benchmark felállítására
minden esetben szükség van, hogy vizualizálni tudjuk céljainkat és jobban el
tudjuk képzelni az adott problémát.
Tegyük fel, emberünk 30 éves
nyugdíj takarékossági programot tervez, havi 160 000 nettó átlag
fizetéssel, mely reál értéken nem növekszik az évek alatt. Hozamként 3% reál
hozam szintet szoktak megadni, amely reális és tartható. Emberünk netto
fizetése 10% mindig félre rakja. Kamatos kamat számítással a 30. év végére 9 134 480
forint jön össze mai reálértéken, vagy úgy is mondhatnánk, hogy 57 havi netto
fizetés (reál értéken). Ekkor még pesszimistán becsültünk, hiszen a karrier
előrehaladtával ritkán nem emelkedik reál fizetésünk.
Ugyan ezen számokkal, de 40 évre
számolva az összegünk 14 477 041 forintra növekszik. Érdemes
kiszámolni, hogy míg az időtartam csupán 33,3 %-al nőtt, addig a spórolt
pénzünk 58 %-al gyarapodott. Ekkor már több mint 90 havi, azaz 7 és fél évnyi
megtakarítással rendelkezünk. Sajnálatos hír azonban, hogy a mai trendek
szerint az emberek 15-20 évet élnek nyugdíjba menetelük után. Részleges
megoldás lehet a problémára, hogy vagyonunkat fokozatosan éljük fel és a megmaradt
tőkerészt továbbra is a kamatos kamat elvével gyarapítjuk. A fenti példánál
biztosabb, jobb módszer jelenleg nincs a piacon.
Fiatalabban legyünk kockázat kedvelőbbek
Gyakori
tanács, az előadáson is elhangzott, hogy a szponzor bank önkéntes nyugdíj
takarékossági programjában különböző kockázatú eszközlapokba lehet elhelyezni
megtakarításunkat, melynek kiválasztásánál elsődleges szempontunk az életkorunk
legyen. Azonban ha a kamatos kamat elvével számolunk más tapasztalunk: amit
eleinte veszítünk azon 30-40 év kamatát is elbukjuk, míg a nyugdíjas éveink
előtt befizetett összegeken ez a tényező elhanyagolható, ott inkább tőkénket
féltsük.
A
tanácsot személy szerint pontosítanám: közvetlenül nyugdíj előtt NE tőzsdézzük
el a pénzünket. Nem az eredeti tanács ellenkezőjét próbáljuk sugallni a kedves
olvasónak. Pusztán azt állítjuk, hogy fiatal korban is érdemes mérlegelnünk a
közgazdasági lehetőségköltség (opportunity cost) esetlegesen okozott
veszteségét. ’A nem megkeresett pénz is veszteség’.
Ugyanakkor
kockázatosság terén az amúgy is hosszú távra javasolt részvény kitettséges is
érdemes elgondolkozni. Ekkor valóban igaz, hogy érdemes korán kezdeni, így
biztosítani pozíciónk átlag hozamát. Itt a jelszavaknak olyanoknak kell
lenniük, mint: diverzifikáció (együttesen és részvény kitettségen belül is), jó
minőségű (igyekezzünk blue chip részvényeket vásárolni, óvakodjunk az OTC
piactól) és nyomon követhetőség (befektetési rendszerünk lásson el bővebb
aktuális információkkal, ha esetlegesen rekonstrukcióra lenne szükség). Ezen
módszernél azonban már többre lesz szükségünk pozíció építésünkkor, mint néhány
tízezer forint havonta.
