Mostani cikkünk, mint egy
második részként tekinthető a március végi Rövid vs Hosszú kötvények
írásunkhoz. Aki esetleg nem olvasta, a hosszú illetve rövid lejáratú kötvények
közötti alapvető volatilitásbeli eltérés okát vizsgáltuk, mely egyszerűen a
jelenérék vagy diszkontár számítás elméletével köthető össze. Érthetőbben:
jelenérték számításnál az idő változó eltéréséből adódik.
100 / ( 1 + [ r *
t ] ) = V
, ahol „r" az évesített
nominális kamatot, „t” a hátralévő időt jelöli évben megadva; V pedig az angol
value azaz érték szót jelöli. Cikkünk következtetése elsősorban a volt, hogy
bizonytalan időkben jobban megéri rövid lejáratú kötvényeket vásárolni, mivel a
hozamok emelkedését az idő tényező gyors százalékban mért változása
ellensúlyozhatja. Most a kockázatosság szempontjából fogjuk megvizsgálni a két
kategóriát.
Itt az alapvető
eltérést a piaci várakozások és biztonságérzet fogja teremteni, sokkal inkább
pszichológiai mint sem matematikai alapokat kell figyelembe venni. Pozitív
piaci környezetben a befektetők természetesen sokkal jobban favorizálják a
magasabb kockázatú és hozamú befektetéseket, ezzel igen alacsonyra nyomva a
hozamokat, mely nem mást jelent, mint hogy a piac alacsony kockázati felárat
árazott be. Ez a „risk on” hangulat
lehet pusztán a tömegpszichózis jele, változatlan fundamentumokkal. A
hangulat romlásakor (risk off) sokan visszamenekülnek a biztonságos befektetésekhez,
mely esetben az alacsonyabb hozamú biztonságos (rövid) kötvényeket vásárolják.
Ezzel a két folyamattal még nem árultunk el nagy titkot.
A cél a portfolio megfelelő diverzifikációja, illetve a
megfelelő arány megtalálása. A cél ugyanis: jó piaci környezetben a rövid felől
a hosszú papírok felé folyhat a tőke, ekkor a volatilisebb papír ára felfelé, a
kevésbé volatilis rövid kötvények ára pedig enyhén lefelé, egy helyben vagy
kúszva felfele is mehet (a gyors idő tényező változás miatt). Itt nincs semmi
komplikáció, rendkívül egyszerű bikapiaci helyzettel állunk szemben. A dolog
ott kezd érdekessé válni, amikor a piac fedezékbe vonul. A rövid kötvények
emelkednek, de alacsonyabb volatilitásuk miatt nem feltétlenül tuják
ellensúlyozni a hosszú kötvények magas volatilitású eséseit. A megfelelő
arányok kialakításával ennek elejét lehet venni. Egyszerűen a jelenérték
függvény felrajzolásával (akár excelben) leolvashatjuk az általunk kiválasztott
papírok volatilitási értékeit; vagy egyszerűen következtethetünk a múltbeli
trendekből is. Utána ezen értékek birtokában egyszerűen matekozzuk ki, hogy
milyen részarányban legyen portfolionkban a két típusú papír, hogy kedvezőtlen
helyzetben se jöjjünk ki rosszul?
Miért ne kövessük pusztán a piacot?
Joggal
kérdezheti az olvasó, hogy nem lenne egyszerűen a piaci trendeket követni a
vásárlással? A válasz: most nem. A kötvény kereskedés más szabályokon és
elveken alapszik, mint a részvények. Itt a vásárlás illetve eladás sokkal
lassabb folyamat lehet, mind a tőzsdék esetében, ha és eladáskor beszorulhatunk
egy pozícióba, ezzel kumulálva veszteségünk, vételkor pedig kimaradhatunk az
emelkedésből. A másik érv az állandó tranzakciók ellen a díjak és jutalékok
fizetése. Túl sok tranzakcióval nem magunknak, hanem brókerünknek keressük a
pénzt.
CDS – egy kis trükk
Ha a fent
említett okok miatt nem tudunk beszállni rövid kötvény vételbe jó alternatíva
lehet a CDS vásárlása, mellyel kockázat mentessé tehetjük befektetésünk. A
kamat prémium (kötvény kockázati felár) befizetése után nem csak a csőd ellen
biztosítjuk magunkat, de alacsonyabb volatilitást is elérhetünk.
A megfelelő
portfolio kialakításával és fenntartásával egy sikeres hosszú távú stratégiát
alakíthatunk ki, melynél medve piac esetében állandó érték körül, bika piacnál
pedig mérsékelten emelkedő hozamokat kapunk. Rövid távra a költségek, illetve a
tény miatt, hogy lehet, hogy csak értékmegőrzést végeztünk kevésbé ajánlott ez
a taktika.
