Az
elmúlt néhány napban több olyan cikk is megjelent, mely egy esetleges részvény
buborék jelenlétére hívta fel a figyelmet a nyugati tőzsdéken. A IPO-k (Initial
Public Offering; vagyis a cégek első tőzsdei részvénykibocsátása) száma új
magasságokba emelkedett, megdöntve a 2007-2008-as csúcsot és a 2000-2001-es
csúcs magasságait súrolva. Emellett több bennfentes elkezdte eladni
részvényeit, mely szintén utalhat egy bika piac végére. Az sem sok jót sejtet,
hogy egyre magasabb állomány az, melyet a befektetők, spekulánsok és kereskedők
hitelből, vagyis tőkeáttétellel vettek meg. Utóbbi jelenségre már felhívtuk
egyszer olvasóink figyelmét. Ha már minden dollárt részvényekbe raktunk és
elfogyott a likviditás a piacról onnan már csak lefelé van. A FED pénzcsapok
elzárásával pedig a többlet likviditás jelentősen apad. Természetesen ez a
jelenség is bizonyos feltételek mellett fejti ki teljes hatását. Ilyen lehet
például egy túlzott vételi nyomás, azaz piaci mánia, mely esetben mindenki csak
venni akar. Amennyiben eladókat is találunk abban az esetben csak magas
forgalomról beszélhetünk. Persze ezek előbb utóbb mániához vezetnek, hiszen ha
mindig csak felfelé megy az árfolyam minek adjam el? Hogyan tudjuk ezt elkerülni?
Hogyan lehet "buborék védetté" tenni portfolionkat, illetve a piacot?
A
válasz egy rendkívül sokat emlegetett módszer: a diverzifikáció. Igyekezzünk
pénzünket minél többféle, minél színesebb eszközosztály kompozícióban tartani. Ez
bika piacok idején is hatékony stratégia, hiszen kisebb korrekciók/visszaesések
ilyenkor is bekövetkezhetnek, melyet ekkor csak portfolionk egy bizonyos
hányada szenved el, míg a teljes vagyonunk képes lekövetni a legszélesebb
értelemben vett piaci növekedést. Buborék esetén ha teljesen nem is sikerül
megmenekülnünk tompíthatjuk a sokk élét. Amennyiben nem diverzifikáljuk
portfolionkat a bika piac idején nagy valószínűséggel abba az eszközosztályba, eszközbe fogjuk rakni, amely
a legjobban prosperál, azaz hosszútávon a leginkább buborék gyanús. Hacsak
nincsenek bennfentes információink (itt természetesen legális úton értjük az
információ beszerzését, pl. a cég alkalmazottjaként, a cikk nem hivatott senkit
sem ösztönözni illegális információk beszerzésére), akkor viszonylag kis esély
mutatkozik arra, hogy pontosan eltaláljuk a kiszállási pontot mielőtt túl késő
lenne.
Sajnos
a diverzifikáció hátulütője lehet, hogy sokszorozódnak tranzakciós költségeink,
illetve hogy nem rendelkezünk elegendő tőkével bizonyos eszközök
megvásárlásához. Ilyen esetekre kiváló megoldást nyújthatnak a befektetési és
ETF alapok, melynél már kis összegért is részesülhetünk az amúgy drága eszközök
(ingatlan, nemesfém) hozamából.
Mibe érdemes fektetni, ha hosszú távú biztonságra vágyok?
Az
idők próbáját eddig a sztereotípiáknak megfelelően olyan eszközök állták ki,
mint az ingatlan, illetve a nemesfémek. Eddig. A 2008-as válságot, majd később
az Ír piac összeomlását is ingatlan buborékok okozták, illetve az arany
árfolyama is jelentős esésen ment keresztül 2012-2013 évben. Cikkünk inkább a
nem-konvencionáis eszközök használatára hívná fel a figyelmet.
A
pénzpiaci alapok rendkívül jó döntésnek bizonyulnak átmeneti időszakokban,
hiszen alacsony, de kockázat mentes hozamokat kínálnak a likviditás teljes
biztonsága mellett. Egy portfolio kialakításakor a likviditásra mindig
fektessük kellő hangsúlyt, így egy esetleges jövőbeli veszteség után is
maradnak tartalékaink, illetve egy nem várt kiadás esetén sem kell kiszállnunk
nyerő pozíciónkból.
A
jó minősítésű kötvények közvetlen megvétele is biztos stratégiának bizonyulhat.
Miért közvetlen? A fix lejárattal nyerünk egy biztos pontot, mellyel számolni
tudunk. Ez nem más, mint a névérték törlesztése. Futamidő alatti értékesítés
esetén fennáll a tőkeveszteség kockázata. Ennek kiküszöbölésére alkalmas a fent
említett likvid pénzpiaci alap vétele.
Opciók,
határidős és ellenirányú ügyletek. A leghatékonyabb, kifinomultabb és
költségesebb módja pénzünk védelmének. Első kettővel szintén egy-egy biztos
pontot, kapaszkodót nyerhetünk egy jövőbeni időpontra, opció esetén még
kötelezettségünk is csak részleges. Természetesen ha megvettük az opciós jogot,
majd a piac kedvező mozgása miatt nem éltünk vele főhet a fejünk az extra
kiadások miatt, de a "biztosítási szakma" már csak ilyen.
Az
ellenirányú ügyletek esetén a blog rövid, de tartalmas történetén belül először
szólalunk fel a tőkeáttételes kereskedés mellett. Ahhoz, hogy pozíciónk
lefedezését tőkeáttétel nélkül tudjuk megoldani egy azonos méretű likvid összegre
lenne szükség, melynek rendelkezésre tartása roppant bonyolult eset. Egyrészt
nem előnyös pénzünk felét ilyen célok végett pamlagon hagyni, illetve a
befektetett rész növekedése miatt rendkívül nehéz megmondani mekkora összegre
lesz szükségünk.
Példa: 100 dollárt rakunk S&P
500 indexet követő ETF-be. Egy éven belül 20% emelkedést várunk. Ekkor egy
esetleges lefedezés céljára 120 dollárt kéne céltartalékolnunk. Ebben az
esetben az 50-50%-nál is rosszabb arányt kapunk.
Megfelelő módszer lehet egy
kisebb összeg elkülönítése ilyen célokra (akár pénzpiaci vagy likviditási
alapban), mellyel kedvezőtlen piaci mozgások esetén képesek vagyunk egy
ellenirányú ügyletet nyitni tőkeáttétel mellett.
Példa: 100 dollárt S&P 500
indexbe fektetünk. 20 dollárt elkülönítünk fedezet céljára. Egy év múlva 20%
növekedés után piaci korrekció következik be. 20 dollárunkkal 6-szoros
tőkeáttétel mellett nyitunk egy S&P short pozíciót (például CFD-n
keresztül) 120 dollár értékben. Ekkor 120 dollár long illetve short pozíciónk
is van, bármerre megy a piac a két oldal vesztesége/nyeresége kiegyenlíti
egymást. A növekedés folytatódásával zárjuk short pozíciónkat, veszteség
nélkül. Az egyetlen felmerülő "veszteség" a tőkeáttételes eszköz
tartásának költsége lehet, hiszen a tőkeáttételes rész után a szolgáltató
kamatot számít fel nekünk (hiszen használjuk a pénzét) díj vagy jutalék
formájában. De önmagunkat ismételve: a biztosításnak sajnos ára van!
Magasabb célok
Racionális
diverzifikáció esetén nem csak magunkkal de a piac egészével is jót tehetünk.
Ha minden befektető lebontaná kellő mértékben portfolioját, és tartaná annak
súlyozását, a mániák, ezáltal a buborékok kialakulási esélye és méretük
jelentősen csökkenne, illetve kisebb volumenű és ritkább korrekciók lennének
jelen a piacon. Természetesen minden érmének két oldala van, a növekedési ütem
is lassulna. Összességében egy alacsonyabb kockázatú eszközt kapnánk, amit
piacnak hívnak. A kérdés csak az, hogy épp mekkora a kockázati étvágy?
