A
következő néhány soron bemutatjuk a CDS termékeket, valamint azt a kapzsiságot,
ami egyszer már romba döntötte a nyugati pénzügyi rendszert és máig kitart,
béklyóban tartva ezzel a piaci konszolidáció folyamatát.
Credit Default Swap
A
CDS (azaz Credit Default Swap) gyakorlatilag nem más, mint egy pénzügyi
biztosítási kötvény. A CDS eladója kötelezettséget vállal a vevő veszteségeinek
előre meghatározott fokú megtérítésére, amennyiben a kötvény kibocsátója
fizetésképtelenné válik. Honnan a swap elnevezés? Jogilag ez a biztosítási és
biztosított kötvény cseréje. A biztosítási díj az úgynevezett CDS felár, avagy
kockázati felár. Ez nem más mint a közgazdasági kockázati prémium; melyet a CDS
vevője fizet az eladónak a biztosításért cserébe. A kockázati prémiumról itt olvashat bővebben.
CDS-t mindenkinek!
Most
rátérünk a "Miért gyújtsuk fel a szomszéd házát?" kérdésre. Rengeteg
befektetési bank és pénzügyi biztosító (a legnagyobb mértékben az AIG, American
International Group Inc.) adott el CDS-eket olyan vállalatoknak és
magánembereknek, akik nem birtokolták a biztosított papírt. A motiváló erő nem más, mint a kapzsiság.
Ez
épp olyan mintha egy házra a tulajdonoson kívül mások is biztosítást kötnének.
Ők nem hasznonélvezők, de a díjakat így is fizetik. Miért éri meg nekik,
kérdezhetnénk? A biztosító társaságnak nyilvánvalóan előnyös, hiszen
tízszer-hússzor annyi bevételhez jut, mint normális esetben. Az ügyfelek egyetlen
módon járhatnak jól: ha leég a ház, és a biztosító fizet.
Példánkból
kiindulva az ügyfél úgy csinálhatja meg a szerencséjét ha "felgyújtja azt
a bizonyos házat". A pénz világában ez még egyszerűbb is, mint gondolnánk,
ha minden érdekel shortolja a papírokat (márpedig valószínűleg fogja) az
önmagában eséshez vezethet. Már csak hab a tortán, hogy a biztosított termékek,
a sub-prime hitelektől függő derivatívák, szaknevükön CDO-k az ingatlanpiac
helyzete miatt amúgy is gyenge lábakon álltak. Ami ez után történt az már
történelem, a biztosító fizet, mindenkinek, majd természetesen csődöt jelent
ilyen terhek mellett. Az állam ezután kimenti, és adóbevételekből fizetik ki a
"biztosítási csalást".
Ki a hibás? Természetesen könnyű a
spekulátorokra mutogatni, hiszen ők gyújtották a világra a házat, de ugyanakkor
melyik racionális biztosító ad el olyan kötvényt, ahol a biztosítás tárgya
nincs az ügyfél birtokában? Ezek a bankok és biztosítók mind ki lettek segítve
a 2008 válságot követően adófizetői pénzből, ám a derivatívákat azóta sem
szabályozták le, így továbbra sincs komoly akadály az előtt, hogy ez még egyszer
megtörténhessen
További tartalomért keressen minket Facebookon!
További tartalomért keressen minket Facebookon!
