Az
internetes bróker társadalom február utolsó napjaiban a Bitcoin körüli
fejleményektől volt hangos. Valószínűleg olvasóink többsége már értesült róla,
hogy az Mt. Gox japán bitcoin tőzsde, mely piaci kapitalizációját tekintve a
legnagyobb Bitcionnal foglalkozó kereskedőházként funkcionált vállalatok között, csődöt jelentett
február 28.-án. Március 2.-án pedig az egyik Bitcoin bank, a Felxcoin volt
kénytelen csődöt jelenteni, miután egy hacker támadás során a bank online
számláját "teljesen kipucolták " (Business Insider). Bár
utóbbi tragédia nem volt annyira súlyos, mint a tőzsdei bukás (850 000 BTC-nak
lába kélt) , itt 896 Bitcoin úszott el. Az offline tartott egyenlegeket nem
érte kár, tulajdonosaik ki lesznek fizetve a következő napokban.
Az
árfolyam ugyanakkor úgy tűnik figyelmen kívül hagyja a híreket. Hétfői napon az
árfolyam célba vette a 700 dolláros szintet (egyes tőzsdéken fölé is ment) , ám
a legtöbb piacon 688 dollárnál visszafordult és a tegnapi napon 670 közelében zárta
az európai kereskedést. Az utóbbi hónapokban láthattunk hatalmas eséseket és
emelkedéseket is az árfolyamban, valamint a két nagy Bitcoin
"pénzintézet" csődjét is figyelemmel követhettük, felmerül tehát a
kérdés, hogy mi vár a Bitcoinra, illetve hogy ilyen körülmények között mennyire
alkalmas fizetőeszköznek.
Mik a kilátások?
Az
Bitcoin elterjedése óta kapott hideget és meleget is egyes kormányoktól. Míg
az USA-ban átmenetileg még be is tiltották, Kína a kezdetektől (az ismertség
kezdetétől) támogatta. Ősszel megjelentek az első Bitcoin ATM-ek, több
pénzmosási botrányt is sikerült túlélnie, az árfolyam járt 100, majd 1200 és újra 500 dollárnál is fél év leforgása alatt. A közgazdászok táborát kevés dolog
osztotta meg ennyire az elmúlt években, mint a Bitcoin jelenléte a
pénzpiacokon.
Robert
Schiller, amerikai Nobel-díjas közgazdász, a Yale egyetem professzora egyike a
Bitcoint bíráló szaktekintélyek népes táborának. Habár hallhattunk/olvashatunk
már tőle olyan megjegyzéseket, hogy a Bitcoin nem más, mint egy buborék, hétfőn
a New York Times-nak adott interjújában kissé enyhített nézetein. Ugyan még
mindig életképtelennek tartja az eszközt jelen formájában, mégsem jósolja
eltűnését. Véleménye szerint több problémakört is meg kell oldani a Bitcoinnal
kapcsolatban, hogy az életképes legyen a piacokon. Mindhárom probléma a
Chileben az 1960-as években használt "kvázi-deviza", az UF (Unidad de
Fomento) elvén alapszik.
Az
UF egyik nagy előnye volt, hogy vásárló ereje konstans volt, az infláció
mozgását egy az egyben lekövette. A árak, kölcsönök, ingatlan értékek illetve
fizetések is UF-ben lettek számítva, ezáltal stabil monetáris hátteret
teremtettek az amúgy magas inflációval küzdő gazdaságban. A Chilei Peso és UF
árfolyamát a Chilei Központi Bank először évente majd havonta jegyezte az
fogyasztói árindexek alapján.
Schiller
szerint a Bitcoin, mint digitális UF kerülhetne forgalomban ezzel fixálva
vásárló erejét, alkalmassá téve ezzel az internetes vásárlásra. Továbbá megoldást
jelenthetne ha egy kormány, központi bank mögé tudna állni a kibocsátásban,
illetve le tudnának szerződni egy internetes fizetésben jártas céggel (például
PayPal vagy Square), mely szavatolni tudná a tranzakciók és számlák biztonságát.
Interjúja során annak a lehetséges fejlesztésnek is hangot adott Schiller, melyben
több különböző fogyasztói kosarat állítanak össze különböző felhasználói
célcsoportokra tekintettel, elősegítve ezzel a mindenki számára előnyös infláció
követést, és az eszköz minél szélesebb körű elterjedését. Interjúja végén
megjegyezte, hogy véleménye szerint a jelenlegi Bitcoin közösség egyik újítást
sem nézné jó szemmel.
Természetesen
sokan ellenzik Schiller nézeteit és a felsorolt intézkedések bevezetése elég
valószínűtlennek látszik a jelenlegi helyzetben. A Bitcoin egyenlőre
decentralizálva és csalások, rossz sajtó közepette is köszöni jól van. A piaci
hozzáállást figyelembe véve valószínűsíthető, hogy még sokáig fennmarad az
eszköz magas volatilitása.
