A következő cikkben elsősorban az
előző, kötvény piacokkal foglalkozó elemzést egészítjük ki, vizsgálva annak
hatásait a főbb devizákra, illetve egyéb külső hatásokat is vizsgálni fogunk,
mint például a lehetséges Japán válság, valamint a Bank of Japan monetáris
politikája. Előbbinél azt a makrogazdasági modellt vizsgáljuk, melyet a bankok
is alkalmaznak a határidős és opciós devizaárfolyamok meghatározásánál.
Hozam különbözetek és deviza
árfolyamok
A
tőkepiaci folyamatok közül magától értetődően csak azokat a folyamatokat
érdemes vizsgálni, ahol a tőke saját gazdasági és piaci határain kívül keresi
helyét a világban. Nem kell feltétlenül országhatárokban gondolkodnunk, elég
például az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kibocsátott USD és EUR
kötvénysorozatokra gondolnunk. Számos kisebb gazdaság kormánya alkalmazza a
külföldi (elsősorban USD vagy Európa szomszédságában EUR) devizában denominált
kötvények kibocsátását, ezáltal maguk a kormányok válhatnak deviza hitelessé.
Ennek előnyeiről és hátrányairól itt olvashat bővebben.
A
kötvények iránti kereslet-kínálat (mint minden más esetében is) meghatározza a
kötvény árfolyamát, mely hatással van az adott kötvény hozamára. Az egyszerű
közgazdasági elmélet szerint addig kellene a magasabb kamatok felé áramolnia a
tőkének, míg a "market clearing", azaz piaci egyensúly be nem áll.
Ilyen esetet vizsgálva a kamat különbözetek a következő matematikai összefüggés
útján befolyásolják a deviza árfolyamokat:
1 + R1 =
(1 + R2) * e / e'
ahol "R1" a
hazai, "R2" a külföldi kamatlábakat, "e" a
jelenlegi, " e' " pedig a jövőbeni devizakeresztet jelöli. Fenti
egyenletünket átrendezve:
(1 + R1) /
(1 + R2) = e / e'
Ezt
az összefüggést használják a bankok határidős deviza árfolyamok
meghatározásánál. (A vizuális magyarázatot megtekintheti itt.) Mit árul el
nekünk ez az egyenlet? Ha a kiinduló deviza (R1, legyen az hazai
vagy külföldi) kamata magasabb akkor a jövőbeni árfolyam kisebb lesz, ha
megegyezik R2-vel akkor a spot árfolyamot kapjuk, ha alacsonyabb
akkor magasabb árat kell fizetnünk a jövőben. A bankok ekkor a deviza irányadó
kamatlábával számolnak, így néhány kritikus tényezőt figyelmen kívül
hagyhatnak: a vállalt kockázatok és az infláció. Az inflációval kiigazított
reál kamatlábakra ugyan úgy áll a fenti összefüggés, csupán az (1+R) nominális
kamatok el kell osztanunk (1 + i) - vel, ahol 'i' az infláció mértékét jelöli.
A kockázati oldalt is figyelembe venni bonyolultabb, ott is alkalmazható az
"egy egységinyi kockázatra" mekkora kamat jut, mely esetben egy
kockázati hányadost kell bevennünk az egyenletbe annak finom hangolásához, ám
ennek a módszernek a hátránya, hogy a kockázati kedv percek alatt változhat,
így sosem kapunk valós értékeket.
Logikai,
kevésbé elrugaszkodott és túlontúl egyszerű módon úgy lehet leírni a
jelenséget, hogy idegen papír vételekor a papír és devizája iránt is többlet
kereslet mutatkozik, árfolyamuk felfelé mozog, míg eladáskor mindkettőn túl
kell adnia befektetőnknek, így áruk párhuzamosan lefelé fog korrigálni.
A kötvény kibocsátások hatásai - EUR/USD
Előző
cikkünkben megemlítettük a FED lassítási politikáját, valamint az Európai
kötvény piac bővülését a Görög magán és közszféra újra piacra lépésének
következményeként. Előbbiből következik, hogy a dollárt gyengítő hatások
megszűnnek és az amerikai államkötvény piac is visszakerül piaci árazásba. Ám mielőtt
ez bekövetkezne közel 200 milliárdnyi friss dollár fog a piacra kerülni, mely
keresni fogja helyét világban, így a relatíve pozitív kockázati kedv még fenn
maradhat a következő fél évben. A kockázati étvágy csökkenésével az amerikai
kis befektetők nagy része, illetve a biztonságra vágyó külföldiek jelentős
része is valószínűleg kiszáll a kockázatosabb termékekből, és újra az USA
állampapírpiacán kezd befektetési tevékenységbe. Ez a kockázatos eszközök (mint
például leendő/meglévő görög papírok) növekedését majd esését jelentené, magával
rántva az EUR/USD devizapárt. Feltehetően nem véletlen, hogy a Görög pletykák
fél év utáni kibocsátásról beszélnek, amely időszakba már egy letisztultabb
képet kapunk a piacokról és a tapering befejezésének hatásairól. Annyi bizonyos,
hogy egy kedvező görög kibocsátás tovább erősíthetné a már így is magasan járó
EUR/USD árfolyamot.
Japán Yen
A japán
yen kiemelt figyelmet érdemel a következő néhány hónapban. A Bank of Japan egy
éve kezdte yen kibocsátási programját, melynek célja a deflációs nyomás
leküzdése és a gazdasági növekedés beindítása a yen gyengülésén keresztül. Bár
az egy év alatt a yennek sikerült a 80-as szintről a 100 szint fölé gyengülnie
a dollárral szemben, az elmúlt néhány hónapban megrekedt az árfolyam a 95-105
szintek között. A gazdaság is csak lassú ütemben bővül (2,6 % év/év alapon
2013-ban), a válság előtti szinteket még mindig nem érte el a reál GDP.
Ám
ennél egy sokkal égetőbb probléma a Japán gazdaságra nézve az államadósság
hatalmas mérete (227% GDP-hez mért adósság 2013 végén!!), melynek megnövekedő
kamatterhei romba dönthetik az államháztartást. (Részletesebb beszámolót itt találja)
2014
minden szempontból turbulens év lesz a devizákat tekintve, rengeteg világpiaci
változás megy végbe a következő 3 negyedévben, év végére pedig kiderülhet, hogy
sikerenek mondható e a fejlett gazdaságok válságkezelése.
forrás: finance.yahoo.com
