A
következő néhány soron a Swap ügyleteket, azon belül is a kamatswapokat
mutatjuk be részletesebben. A Swap önmagában egy értékpapír csere ügylet. Mint
ilyen gyakorlatilag bármilyen értékpapírra köthető, az egyetlen megkötés, mint
a derivatíváknál általában mindig, hogy a két félnek előre meg kell állapodni
az üzlet pontos paramétereiben. Leggyakoribb formái a kamat és deviza swapok,
illetve az hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Természetesen ezeket lehet
keverni is, például változó kamatozású deviza hitelt cserlni fix kamatozású
forintra, mely esetben deviza és kamatláb swapot is végrehajtottunk. A
hitelviszonyt megtestesítő swapok leggyakoribb formája CDS (Credit Default Swap, magyarul Kötvény
Kockázati Swap), melyekről itt olvashat bővebben.
A
swapok ellenőrzött módon mindig egy bankon vagy egyéb pénzintézeten keresztül
bonyolódhatnak le, akik díjaikat marzsok útján szedik be ügyfeleiktől. Egy
kereskedelmi bankon belül ez az "intézet" lehet maga a Treasury
osztály, illetve a nyugati világban lehetnek befektetési bankok, vagy külön ezen
ügyletre szakosodott swap bankok.
Hogyan működik egy swap ügylet?
Példánkban
két céget vizsgálunk, melyeknek két különböző kereskedelmi bank nyújt hitelt,
illetve egy swap bankot, mely a cserét bonyolítja. Az egyszerű bemutatás
kedvéért a két cég azonos volumenű hitelt akar felvenni. "A" cég jó
hitelminősítésű és fix kamatozású hitelt szeretne (5% kamatlábon), mivel így
fenntarthatja a kedvező feltételeket a törlesztés egész ideje alatt. "B"
cég rosszabb hitelminősítésű, de még kaphat hitelt, csak magasabb kamatok
mellett, így ő változó kamatozású hitelt szeretne (BUBOR + 3%), bízva abban,
hogy a törlesztés ideje alatt lejjebb mennek a kamatlábak, így az ő tartozása
is kisebb lesz. Alap esetben mindkét cég felvenné a hitelt a neki megfelelő
kondíciókkal, ám itt lép közbe a swap bank.
"A"
vállalatnak azt tanácsolja, hogy vegyen fel változó, "B" vállalatnak,
hogy fix kamatozású hitelt, majd kössön rájuk egy swap ügyletet. "A"
cég így felvesz hitelt BUBOR kamatlábon, míg "B" cég 6% fix
kamatozású kondíciót kap. A SWAP bank ajánlatot ad "A" cégnek, hogy
fizet neki BUBOR-t 4,5% kamatért cserébe. "B" cég is kap egy
ajánlatot, hogy kapnak 4,5% kamatot BUBOR + 0,5% kamatlábért. Nézzük, hogy
állnak most szereplőink. A bankok továbbra is megkapják a hirdetmény szerinti
kamatlábat, nincs változás. "A" cég fizet BUBOR-t, kap BUBOR-t és
fizet 4,5%; tehát összesen 4,5% kamatot fizet a meghirdetett 5% helyett.
"B" cég kap 4,5% és fizet 6% illetve BUBOR+0,5%, ez összesen BUBOR +
2 % kamat, amikor ajánlat szerint csak BUBOR + 3% mellett kaphattak volna
hitelt. Végül a SWAP Bank: kap 4,5% és fizet 4,5%, valamint kap BUBOR+0,5 és
fizet BUBOR-t. Tehát összesen 0,5% fix jövedelme van.
Miért adott a SWAP bank ilyen
alacsony kamatlábakat?
A
SWAP Banknak nincs kihelyezett tőkéje, így kockázatai is sokkal alacsonyabbak,
ennek megfelelően számítja a kamatlábakat.
Mitől működik a SWAP folyamat?
A
SWAP cserék alapja egyik oldalról a különböző kondíciók (hitelminősítés,
külföldi/belföldi hitelfelvevő) közötti különbség adja, másik oldalról pedig a
az eltérő piaci várakozások. Utóbbit minden ügyletnél figyelembe lehet venni,
például: miért ad el valaki részvényt amikor én venni akarok? Fenti példánknál
maradva "A" cég emelkedő, míg "B" cég csökkenő kamatokra
számít, illetve a banki kamatmarzsok különbsége (fix-nél 1%; változónál 3%
különbség) is a bankok várakozásaiból ered; emelkedő BUBOR mellett is megmarad
a 20% kockázati különbség.
Mikor találkozhatunk SWAP-okkal?
A
leggyakoribb eset amikor két különböző ország cégei cserélnek kamatot, mivel
mindkettő saját bankjánál kedvezőbb feltételek mellett kap hitelt, ám
valamilyen okból (terjeszkedés, akvizíció, befektetés) a másik piac hitelére
van szüksége. Másik ilyen esetünk a fent leírt különböző piaci várakozások
esete, amikor egy adott gazdaságon belül két szereplő különbözően látja
jövőjét.
