Mi is az a határidős index? Ennek
a megértéséhez ismernünk kell a határidős ügyletek alapjait. A határidős ügylet
nem más, mint hogy egy előre hozott vásárlást hajtunk végre, ahol a terméket
egy előre meghatározott, későbbi időpontban írnak jóvá nekünk. Első formája a
gabona kontraktus határidős kereskedése volt. Korabeli példánkkal leírva a
jelenséget: a pék 6 hónapra előre kifizette a gabona termelőt, aki 6 hónap
múlva leszállította neki a megbeszélt mennyiségű gabonát. Persze a tőzsdei
spekulánsok hamar rájöttek, hogy mint oly sok mindennel, ezekkel a gabona
kontraktusokkal is remekül lehet kereskedni. Mondjuk felvásárolom a
kontraktusok nagy részét, majd csak jóval drágábban adom tovább a szorult
helyzetben lévő tényleges felhasználónak. A tőkeáttételes kereskedés (ahol csak
letétet kellett fizetni a kontraktusra) tovább fokozta az ehhez hasonló
spekulációkat. Hol itt a buktató? Ha nem tudjuk eladni a kontraktusunkat időben
nekünk szállítják le az árut, ami nem feltétlenül érdekünk. Ezen probléma
kiküszöbölésére alkották meg a bekerítés (angolul squeez vagy corner) módszert.
A módszer lényege, hogy a vevő megakadályozza az eladónak a termék
leszállítását, így az kénytelen magasabb értéken visszavenni azt, nehogy
konfliktusba kerüljön az elszámolóházzal. Természetesen manapság ezt a
világpiacok összekapcsolódása, szigorúbb ellenőrzések miatt nem ilyen egyszerű
megcsinálni, de a bekerítés modern formáit a mai napig gyakorolják egyes
spekulánsok.
A
határidős index nem más, mint az egyes indexek ETF-jeinek határidős
kontraktusa. Például jelen értéke a BUX indexnek 18 000 pont. Spekulátorunk
arra számít, hogy egy év múlva 19 000 ponton fog állni a BUX index, ezért nyit
egy long pozíciót az aktuális áron, ami az egyszerűség kedvéért szintén 18 000.
Egy év elteltével bejönnek a számításai, megkapja a vásárolt ETF-eket és túl is
ad rajtuk 19 000 árfolyamon. Így egy év leforgása alatt 5,5% hozamot ért el.
Mitől függ az aktuális ár?
Az
aktuális árat meghatározó faktorok elsősorban nem az index jelenlegi értéke,
hanem a várakozások és az aktuális kamatszintek. Fenti példánkat tovább
gondolva, ha állampapírt vásárolva 5% körüli hozamot kapna emberünk akkor
valószínűleg nem kockáztatna határidős indexekkel. Ez esetben egy olyan ár
mellett döntene, ami az ő várakozásihoz mérten megéri a kockázatot. 19 000
pontos várakozás esetében egy 18 000-nél alacsonyabb áron volna hajlandó
vásárolni, hogy a hozamok kárpótolják a vállalt kockázatért.
Miért érdemes határidős ügylettel
spekulálni?
Ezen
módszernek megvan az az előnye a szimpla módszerrel szemben, hogy
olyasvalamivel kereskedhetünk ami nincs is igazán a birtokunkban. Ez egyrészről
megkönnyíti a tőkeáttételes kereskedést (bár ez az opció egyre ritkább a
kereskedőházak körében), az árucikkekkel való spekulációt elérhetővé teszi
(arany, réz, olaj, gabona, ezüst), valamint a fix futamidő támpontot adhat mind
a sepkulációnál, mind befektetésnél.
Mit tudhatunk meg ezen indexek
alakulásából?
A
válasz egyszerű: a piaci várakozásokat. Ha emelkedik valamelyik határidő termék
árfolyama, akkor a piac többsége emelkedést vár, így gyakran ez az optimista
hangulat a normál indexeknél is meglesz. Különösen nagy előnyét lehet ennek
évezni a tőzsdei indexekekkel való kereskedésnél. Sok határidős index a tőzsde
nyitvatartásán kívül is kereskedhető a világpiacokon, így jól előrejelzik az
aznapi hangulatot és várakozásokat sokszor jóval a nyitás előtt.
